Önnek még nincs beállított Simple jelszava. Kérjük adjon meg egyet!
Almenüpontok
Lépj be

Előkelő helyezést ért el Magyarország a világ országait rangsoroló kibervédelmi listában

Az utóbbi években a kibervédelem gyakorlatilag az élet szinte minden területén elengedhetetlenné vált, a közlekedéstől kezdve, az egészségügyön át, egészen a bankokig. A Global Cybersecurity Index alapján Magyarország élen jár a kiberbiztonsági kérdésekben, 35. helyen végeztünk a világ országait rangsoroló listában. Az előkelő helyezésben az is közrejátszik, hogy az adatok és ügyfelek védelme egyre több magyar vállalat számára kiemelt szempont, így időről-időre igyekeznek alkalmazkodni a technikai változásokhoz, például az olyan védelmi rendszerek bevezetésével, mint a kétfaktoros azonosítás.

Valószínűleg mindenki tud legalább egy embert a környezetében, akinek már feltörték valamelyik social profilját, illetéktelenek kezébe került a telefonszáma vagy éppen a bankkártya adatait szerezték meg. Minél értékesebb az az adat, amelyről szó van, annál komolyabban kell venni az adatvédelem kérdését.

A Global Cybersecurity Index (GCI) legfrissebb jelentése[1] alapján sok országban már komoly előrelépéseket tettek a magánélet védelme, a jogosulatlan hozzáférés és az online biztonság érdekében. A világ országainak több mint felében ma már működik számítógépes eseményekre reagáló csapat (CIRT), és csaknem kétharmadának van valamilyen nemzeti kiberbiztonsági stratégiája.

A világ országait kibervédelmi szempontok alapján rangsoroló listában Magyarország viszonylag az élen, 35. helyen végzett, amely a 182-ből előkelő helynek minősül. Olyan országokat előztünk meg, mint például Szerbia vagy Új-Zéland. A képzeletbeli dobogó harmadik fokát Észtország, a másodikat holtversenyben Szaud-Arábia és az Egyesült Királyság foglalta el, az első helyen az Amerikai Egyesült Államok végzett.

A Global Cybersecurity Index legfrissebb eredményei alapján világviszonylatban mind az öt pillér mentén általános javulást és megerősödét mutatnak, azonban továbbra is fennálnak a regionális hiányosságok.

 

[1] https://www.itu.int/epublications/publication/D-STR-GCI.01-2021-HTM-E

A GCI-t 2015-ben indította el a Nemzetközi Távközlési Egyesület, azzal a céllal, hogy folyamatosan monitorozza az országok kiberbiztonsági elkötelezettségét. Céljuk, hogy segítsenek azonosítani a fejlesztésre szoruló területeket, és cselekvésre ösztönözzék az országokat azáltal, hogy világszerte felhívják a figyelmet a kiberbiztonság helyzetére. Az Index 82 kérdést jár körbe, öt pillér mentén, melyek a következők: jogi intézkedések, technikai intézkedések, szervezeti intézkedések, kapacitásfejlesztési intézkedések, illetve együttműködési intézkedések.