A magyar költészet napja: válogatás kedvenc versesköteteinkből

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ne aggódj, ha már kívülről fújod a polcon heverő Ady-összest, és Petőfi Sándor költészetét is részletesen elemezted.

Mi segítünk kiválasztani, hogy mit olvass idén e jeles alkalomból, illetve ha elkalandoznál a rímek között szabad perceidben. Ajánlónkban napjaikban is publikáló költők ünneplése mellett a közelmúlt legkiemelkedőbb alakjairól is megemlékezünk.

A könyvesbolt most házhoz jön: böngészd át a Bookline kínálatát a Simple alkalmazásban, majd rendeld meg és fizesd ki a választott köteteket az applikáción keresztül gyorsan és egyszerűen!

Tandori Dezső: Úgy nincs, ahogy van

Tandori Dezső posztmodern versei épp úgy hatnak látásunkra, mintha egy festményt szemlélnénk, illetve hallásunkra, mintha a leírt szavak dalban szólalnának meg. A Kossuth-díjas költő Úgy nincs, ahogy van című kötetében is a határtalan képzelőerő, és a kimeríthetetlen játékosság kerül a középpontban. Ott van például a Pontversek ciklus, melyekben a versszöveget tagoló sok-sok pont nem csak az értelmezési kereteket szabja át, de a költemények dallamosságát is meghatározza. A Tandori-féle képversek is elengedhetetlen részei a kötetnek: ezúttal különböző pí, és homokóra-ábrázolások mozgatják meg agytekervényeinket. 

Erdős Virág: Világító testek

Erdős Virág Budapestről mesél nekünk kötetében, nem is akármilyen módon: nem bízza a véletlenre az egyes helyszínek megjelenítését. A József Attila-díjas költő 100 darab verséhez 100 saját készítésű fotót és 100 GPS-koordinátát is kapcsolt. Igazán különleges hatást nyújt ezen dimenziók együttes megjelenítése, az pedig csak az olvasón múlik, hogy mit kezd ezzel az információhalmazzal. Miközben Budapest egyes szegleteiről és Budapest bizonyos lakóiról olvasunk, úgy érezzük, mi magunk is ismerjük őket – még ha nem is budapestiek vagyunk. A versek átlépik a város határait, és mintha valami sokkal jobban ismert entitást jelenítenének meg: saját magunkat.

Kemény Gabriella: Zsebuniverzum

Kemény Gabriella, a dalszerző, költő és social media manager Zsebuniverzum című Instagram-fiókjának sikere után kiadta első verseskötetét azonos címmel. A Zsebuniverzum tulajdonképpen egy apró világ, mely legkedvesebb tárgyainkból áll össze. Ezek a tárgyak mind egy-egy történetet őriznek az életünkből, emlékeinken keresztül pedig minket testesítenek meg. Ezáltal a tárgyak képesek örökéletűvé tenni egy halandót. A versekben a köznapi élet tárgyainak örökkévalósága kerül szembe az idő monoton múlásával. A költőnő célja, hogy megtanítson minket emlékezni.

Pilinszky János összes versei

A későmodernség egyik legkiemelkedőbb alakjának, Pilinszky Jánosnak a költészetében a nagyvárosi ember magánya, társadalomtól való elidegenedése kerül a középpontba. Leghíresebb költeményével, a Négysorossal bizonyára mindenki találkozott már. A versek felépítésére a töredezettség jellemző: Pilinszky igyekszik a közlést a minimumra csökkenteni; az elhallgatás éppen akkora jelentőséget kap, mint magának a mondanivalónak a megfogalmazása. A hiányos sorok értelmezésénél így minden eddiginél nagyobb szerep hárul az olvasóra.

Simon Márton: Polaroidok

Simon Márton költő, slammer, műfordító. 2013-ban megjelent verseskötetével, a Polaroidokkal bizonyára már mindenki találkozott valamilyen módon: egy időben elárasztották a közösségi médiát a különböző sorszámokkal jelölt versek, sorok, mondatok – na ezeket például a Polaroidokból idézték. A kötetben apró gondolatfoszlányokat olvashatunk, amelyek bár olykor lazán kapcsolódnak egymáshoz, alapvetően egymagukban is megállják helyüket. Központi téma az egyén és a nagyváros viszonya, de hogy ezen belül ki mit lát bele a sorokba, hogyan értelmezi a gondolatokat, az már csakis rajtunk múlik.

Töltsd le a Simple alkalmazást a mobilodra!